Amikor Esztert megismertük, felállt a padlóról, kimosta a festőszerszámait és az alkotásait elénk tárta.
A művek nagyrészt a műterem padlóján készültek. Így volt ez akkor is, amikor a művésznő a mára már felnőtté serdült kisfiát hordozta pocakjában. Emlékszem, egy akkori látogatásunkkor derekát lapolgatva, nagy sóhajjal állt fel üdvözlésünkre. Vajon még most így alkot? Ismeretségünk több mint húsz évre nyúlik vissza, az ő alkotásai az elsők között voltak, melyekkel a gyűjteményünk elkezdett kiteljesedni a nőművészek bevonásával.
Hogyan és milyen módon nyílt meg a Völgyi- Skonda Kortárs Gyűjtemény a női képzőművészek felé? Hogyan történtek a találkozások, milyen helyet foglalnak el a gyűjteményben a nőművészek?
Ha nagyon le akarom egyszerűsíteni a választ, akkor azt mondom, „hogy semmiképp nem előre megfontolt szándékkal”, hanem a gyűjtemény organikus fejlődésének szükségszerű velejárójaként bővült. Mára már markánsan reprezentáltja a gyűjtemény a női festők három korosztályának, különböző stílusjegyeket hordozó alkotásait.
A főiskoláról szinte frissen kikerült Radák Eszter műveivel való találkozás mondhatni „szerelem az első látásra” volt. A képek színessége, vidámsága nem csak a vásznakon jelent meg, hanem a művekkel összhangban áradt Eszter megjelenéséből, viselkedéséből, de még öltözködéséből is.
Egyediség, meghökkentő témák és ábrázolási mód, színvilágában szemkápráztató festőiség. A mostani, a Virág Judit Galériában nyílt, már régen várt kiállításának címében is ezt hordozza –bizsergő retinák. De nem csak a szemünk káprázik, nem csak a retinánk bizsereg, de a lelkünk is rezonál és megtelik a minket körülvevő élet megannyi örömével, szépségével.
Gyűjteményünk törzsanyagának részei Radák Eszter általunk megvásárolt művei. Az utóbbi időben ezeket az alkotásokat a pop-art stílusba sorolják a mindent skatulyázni szándékozók. Eszter saját ironikus megfogalmazása szerint „Lop Art” művész, ami azt jelenti, hogy a nagy eredetieskedésre való törekvések között felvállalja ironikusan, tréfásan, hogy mindenkitől „lop” egy kicsit. Képei fantasztikus koloritással ötvözik a saját világában megjelenített különböző intuícióit. Művei tudatosan „néző-barát” képek. Komolyan és átgondoltak azok, vérbeli programképek, az újfestészet proklamációja, kiáltvány egy frissebb, korszerűbb festészet életre hívásáért. Maurer Dóra tanítványaként felért egy árulással, mikor egy korábbi képén lefestette saját kávéfőzőjét, a szék alá dobott hátizsákját, a széken heverő melltartóját – és még sem kárhozott el… Kiindulási pontja mindég a valóság látványa az öreg foteltól kezdve a faluvégi erdőig vagy a vidéki háza kertjég. Vérbeli szimbolista. Őmaga sohasem jelenik meg a képeken, pozíciója mindenkor a kívülálló megfigyelőé.
A legújabb képeit is ezek a stílus jegyek jellemzik, hűen a művész alapkoncepciójához. Fantasztikus újszerűséget nyújtanak a virtuóz módon ábrázolt tükröződések, a táj már-már háromdimenziós ábrázolása. Eszter a kiállítására írt beköszöntőjében, egy félmondatban kétségét fogalmazta meg, hogy vajon sikerül-e művészei eszközeivel megújult módon ábrázolnia a minket körülvevő világot. Hogy sikerült-e? Sikerült. Szemkápráztatóan, retina bizsergetően.n