Példaképek
A napokban olvastam a hírt, hogy a következő év, 2025 Klebersberg Kunó emlékév lesz, Sokan talán nem is tudják, ki volt ő, milyen tettek fűződnek a nevéhez. Vannak, akiknek csak a róla elnevezett intézmény körül dúló politikai csatározások jutnak eszükbe.
Klebersberg, a Trianon után területében, gazdaságában és lelkében megcsonkított Magyarország kultuszminisztereként azt vallotta:
„Magyarország megmaradásának és naggyá tételének egyetlen lehetősége a művelődés fejlesztése…”
Manapság folyamatos a polemizálás, az aggódás arról, hogyan tud a világ, de számunkra a legfontosabb hely, a hazánk nem csak hogy megmaradni, de kiemelkedni a versengő népek tengeréből. Már elcsépelt szlogenné válik a „fenntartható fejlődés” gondolata. Különféle politikai tölteteket kap, különféle nézetek szempontjából. Eközben elsikkad a lényeg, azaz igazi értékeket képviselő kultúra megléte és terjedése, az azt befogadó és a mindennapi életükben azt képviselő és terjesztő kiművelt emberfők minél nagyobb száma.
Klebersberg nem polemizált. Cselekedett.
Kultuszminisztersége idején zajlott le a magyar közoktatás egyik legnagyobb és legsikeresebb reformja, konzervatív reformjaival pedig egy erős, európai szintű, művelt polgári középosztály megteremtése és hatalomra juttatása volt a célja.
Létrehozta az úgynevezett érdekeltségi népiskolákat, 5784 tantermet és 2278 tanítói lakást építtetett, emellett 1555 népkönyvtárat, 1500 iskolakönyvtárat. Törvénnyel szabályozta a tehetséges falusi gyermekek felkutatását. Bécsben, Berlinben, Rómában, Párizsban és Zürichben létrehozta a Collegium Hungaricumok hálózatát. Külföldi ösztöndíjakkal támogatta a tehetséges kutatókat, a külföldön dolgozó magyar tudományos szakembereket hazahívta. Jelentős forrásokat biztosított a természet- és műszaki tudományok művelésére, fejlesztésére. A minisztérium költségvetéséből jelentős összegeket fordítottak arra, hogy magyar művészek részt vegyenek nemzetközi kiállításokon. Magyarországon először dolgozott ki tudománypolitikai koncepciót. Klebelsberg valósította meg először hazánkban a tudatos sportpolitikát és -diplomáciát.
Tehát ezekről nem szónokolt, nem polemizált, nem ígérgetett – végrehajtotta programját. Példaszerűen. Kottaként ajánlom mindenkinek, akinek lehetősége van cselekedni ezen a téren. Klebersberg Kunó személye és munkássága igazi példakép.
Márpedig igazi, értékeket megjelenítő példaképekre szükség van. Főleg a fiatalabb korosztályoknak. Nem helyettesíthetők percemberként berobbanó, a közösségi médiát uraló celebekkel.
A mindennapokban, a munkahelyen, a legkülönfélébb emberi kapcsolatokban és élethelyzetekben, „testközelben” érzékelhető az értékrend válsága. Az értékek és mértékek társadalmi megegyezésének hiánya, a normák folyamatos megkérdőjelezése. A kultúra világára is igaz ez a tendencia. A kultúrára, a művészetekre is, pedig tradicionálisan és alapvetően a feladatuk az értékek megjelenítése és közvetítése. Ennek hiánya távlatilag társadalmi katasztrófához vezethet, egy atomizálódó társadalomhoz. Ezeket a jelenségeket és tendenciákat érzékelve szinte kézenfekvő volt az egyik tematikus képzőművészeti pályázatunk témaválasztása: Példa-kép. Tettünk egy próbát, mit kezdenek kortárs képzőművészeink ezzel a felvetéssel, mit és hogyan jelenítenek meg példaértékként művészi eszközeikkel. Több száz, akár ezer évvel ezelőtti elődeiknek például a templomi freskók, képek készítése során ez volt legfőbb feladatuk, mivel az emberek nagy többsége írástudatlan volt, tehát fontos üzeneteket tartósan csak képi eszközökkel lehetett hozzájuk eljuttatni. És ma, a terjedő funkcionális analfabetizmus korában, az olvasási kultúra és mérték drámai romlása közepette?
A nagyszámú pályamű közül az egyik alkotás, Galambos Tamás műve tárja elénk példaképként Klebersberg Kunó alakját a művész sajátságos ábrázolási technikájával. A kultúrpolitikus gondolataiból megvalósult számtalan eredménnyel, melyek máig hatnak, több korosztály neveltetésének lehetőségeit, módszertanát, erkölcsiségének alapjait teremtette meg.