Azt már megszoktuk, hogy a munkahelyeken ahhoz, hogy a kollégák jól érezzék magukat, motiváltak, sőt lojálisak legyenek, babzsák, csocsó és egyéb játékszerek kellenek.
Most szintet léptünk. A képzőművészetbe is belépett az infantilizmus, vagy, ahogy a sajtóba megjelent, a legutóbb megnyitott, ezt reprezentáló kiállításon szereplő művek alkotója „berúgta” az ajtót. De hát milyen ajtót is rúgott be? Hiszen az erre hajazó közönség ízlés világának ajtaja mindig is nyitva volt. Cicák – korábban gombolyaggal, most a nélkül, kerti törpék, falvédők, stb. Mennyi vicc, gúnyolódás érte azokat, akik ilyen tárgyakkal díszítették otthonaikat, ezek között érzik jól magukat.

Akkor mi ez a „berúgási” kísérlet? Bevinni ezt a világot a kortársművészetbe, elfogadtatni, validáltatni a gyűjtőkkel, a sznobságra hajló, ingyen pezsgőre sereglő közönséggel, mértékadó galériákkal, szakemberekkel, és sok pénzt kaszálni! Sok pénz, kevés munka befektetése-néhány óra alatt elkészülő alkotások, tömegcikk – fmcg business! Nem kell hozzá hosszú évek képzése, alkotói gyötrődések, küzdelem a kánonnal, anyagi gondnokkal, pályázatokkal.
Mi kell hozzá végül is? Befektetői háttér, szakmailag elismert megjelenési terep, a kánon egy újabb kapu nyitása. Már aki hajlandó rá…
Egy olyan kapu megnyitása a művészet terepén, mely a közízlést nem felemeli, hanem a vásári portékák szintje felé tolja azt. A szép színes plakátokon nem mást hirdetnek, mint a vásári kikiáltók: „Vegyétek és vigyétek, jöjjetek csak emberek!”
Már a nemzetközi a színtéren is megjelent egy magyar alkotó, aki jelentős anyagi hátteret és reklámot kapva értékesíti nagy pénzért óvodás falfestményt idéző képeit. Erre mondhatnánk az ikonikus filmben a magyar narancsra elhangzott mondást, azt adaptálva ezekre az infantilizmust kiszolgáló alkotásokra: „lehet, hogy…(mindenki gondolja ide a jelzőt), de a mienk!”
A cégek ezután vásárolhatnak majd ilyen képeket is abban a reményben, hogy dolgozóik fejében zseniális szakmai gondolatok ébrednek majd a babzsákokon heverészve és ezeken az alkotásokon legeltetve tekintetüket.