Vankóné Dudás Juli színpompás képein jelennek meg a falusi élet autentikus jelentei a szekzsárdi Heimann Birtokbisztóban. A válogatás a Völgyi-Skonda Gyűjtemény naiv művészeti anyagából kerülnek a falakra a hagyományos Márton napi borvacsora alkalmából, mely december 9-én kerül megrendezésre a kiállítás megnyitásával egybekötve.
Vankóné Dudás Juli földműves szülők gyermekeként született 1919-ben, hat testvér közül a legfiatalabbként. Gyermekkorától fogva ápolta Galgamácsa szokásait, népművészeti emlékeit, éneklő-játszó csoportokat szervezett a falujában. Tizennyolc évesen a helyi népi együttes vezetője lett. Több nemzedék számára adta tovább a gyermekkorában megismert és az idősebbektől eltanult hagyományokat. Sokoldalúságát bizonyítja, hogy írt, rajzolt, festett,hímzett, szőtt, szőttes- és hímzésmintákat tervezett, valamint énekelt is. Festményeinek és rajzainak fő témáit szülőföldje népszokásai, valamint az ünnep- és hétköznapok adták. Művei között szerepel több pannó, amiket állami megrendelésre készített nagy méretben.Önálló és kollektív tárlatokon szerepelt itthon és külföldön is
Kodály Zoltánnal jó szakmai viszonyt ápolt, aki felkérte a népdalok, zenék gyűjtésre szűkebb pátriárkájában és annak környékén. A falusi élet különböző mozzanatait mintegy 600 szignált rajzon örökítette meg, melyek alapján festmények,. festett tányérok készültek. A rajzok és a gyűjtött zenei anyag hatalmas értékkel bír, mint néprajzi dokumentum. a zenei anyagból három hanglemez jelent meg.
Munkái megtalálhatóak a Néprajzi Múzeumban, a kecskeméti Naiv Művészek Múzeumában és a galgamácsai Falumúzeumban.
Moldován Domokos 1969-ben Dudás Juli galgamácsai parasztfestő címmel filmet forgatott munkásságáról. A Galgamácsán álló Vankóné Dudás Juli Emlékház 1989-ben vette fel a nevét, a sajnos őrzés hiányában a ház alig-alig látogatható, elhanyagolt állapotban van.
Vankóné Dudás Juli nem csak kimagasló tehetségű művész volt, hanem gyűjtése alapján mint néprajzkutatónak is sokat köszönhetünk.