Divatbemutató & Gasztronómia & Képzőművészet
Míg a divat világában is vannak újabb és újabb törekvések, hogy elmosódjanak a határok a nemek között, kvázi úgynevezett transgender öltözetek jelennek meg a modelleken. Egy különleges estén, ahol találkozott a divat, a gasztronómia és a képzőművészet a Heimann Borbisztróban a hangsúly a nőiességet bemutató kreációkon volt. A falakon is kortárs képzőművésznőknek az olyan alkotásait helyeztünk el a Völgyi-Skonda gyűjteményből válogatva, melyeken gyakran a saját nőiességüket megélt élményeiket, érzéseiket vetítették vásznaikra.
Milyen a nők helyzete a képzőművészetben? Az 1985-ben New Yorkban megalakult Guerilla Girls nevű feminista alkotócsoport egyik legismertebb műve az 1989-es Do Women Have to be Naked to Get in the Met. Museum?, mely arra hívta fel a figyelmet, hogy az 1980-as évek végéig a new yorki Metropolitan Museum gyűjteményének csupán 5%-át készítette művésznő, miközben az akt festmények 85%-a nőket ábrázol. Míg a művészettörténet kanonikus alkotásai között sokszor találkozunk férfi aktokkal is, a férfi meztelenség ábrázolása a hősiesség, a férfierő és a testi büszkeség kifejezésére szolgál. Eközben a meztelen női test hagyományosan a férfinéző számára tárgyiasított alak, egy ideál, ami férfi fantáziák kiszolgálására létezik. Valóban csak meztelenül lehet bekerülni nőként egy nagynevű galériába? Továbbra is a férfiak néznek a nők nézve vannak, elvét követik a művészeti intézmények? Ugyan hasonló reprezentatív statisztika nem készült a magyar múzeumok és galériák gyűjteményeiről, bizonyos, hogy a magyar kortárs művészeti világban is fontos téma a nők helye és reprezentációja
Ez az este a nőkről szólt. Nőkről nőknek a nőisségről. Nők nézzék női szemmel a róluk szóló alkotásokat: a ruhák és a festmények vásznain egyaránt.
A kiállító művészek:
- Bognár Kriszta– festő, grafikus, az érett közép korosztály képviselője, műveit gyakran különleges, a freskó technikát idézően készíti. A témákat saját élményeiből, az őt körülvevő világból, metaforikus ábrázolás vetíti elénk.
- Hermann Zsófi – akril és akvarell festészetét érzékeny technika és témák jellemzik. A finom átmenetek, erezetek és az egyenetlen kontúrok részletgazdaggá teszik a foltokból felépülő figurákat.
- Mátis Rita – A néző lát kívülről Ritába befelé, miközben a festő kendőzetlenül mutogatja önmagát. Hivalkodással álcázott őszinteség ez, akkor is, ha önmaga nem látszik a képen, mert a megjelenítés stiláris evidenciája, a folyamatos csillogás, az „ahogy” álcázza az „amit”, azt, amit önmagáról elmondanak képei.
- Moizer Zsuzsa – Moizer Zsuzsa elsősorban akvarelljeiről és olajfestményeiről ismert, de időnként szobrokat, installációkat is készít. Jellegzetesen lágy hangulatú képei talán leginkább a női identitáskeresés, a nemi szerepek problematikája felől közelíthetők meg
- Szőke Lili – a fiatal művész, fiatal anya képein a portréfestészettel és az ornamentikus mintákkal való kísérletezik, ezáltal kifejezve az emberek sokszínűségét. Sokszor a divat világából is merít, inspirálóan hat rá, főként a színek bátor használatában érhető ez tetten.
- Verebélyi Diána – Konstruktivista, sokoldalú alkotó, aki kiemelkedő művészi kvalitásokkal alkot a festészet, a szobrászat és a kerámiaművészet terén is. A művészi szabadság jegyében, jellemzően vegyes technikával készült, akril- olaj-vászon képei túlmutatnak az egyszerű ábrázoláson.
