Krisztus szenvedéseiről, megaláztatásairól életében, halálában és az azt követő kétezer év gyalázatairól írt történetek könyvtárakat töltenek meg.
A kortárs művészetben is számtalan esetet ismerünk Krisztus emlékének meggyalázására, mind az alkotások, mind pedig a kiállítások kapcsán. A gyűjtői körben azonban ritkábban.
Somogyi Győző számos alkotásán ábrázolja Jézust, változatos stílus jegyekben, helyzetekben, a bibliai hagyományos környezettől egészen a népi legendák világáig. Vannak „szép” Krisztus képei és vannak szinte rémisztő, az avantgárd jegyeit is hordozó alkotásai.
Pár éve egy nap váratlan telefonhívást kaptunk Győzőtől, akinek nem csak gyűjtői, hanem barátai is vagyunk. Ez a hívás egy segély kiállításnak hangzott.
„Egy régi barátom, egy művészet-történésznő és gyűjtőm elhunyt. Több képem is van a lakásán. A férje egy kiszámíthatatlan, borzalmas ember! Mentsétek ki az alkotásaimat!”
Mit volt mi tenni, amúgy is mindig felkutattuk a gyűjteményünk törzsanyagát képező művészek korábbi, máshol, más gyűjteményekben lappangó alkotásait. Miklós nagy levegőt vett és felhívta a megadott számot. „Jöjjön csak, már alig várom, hogy eltakarítsam innen ezeket a borzalmakat!”- hangzott a nem túl barátságos invitálás.
A gyönyörű artdeko házban lévő lakás ajtaját egy borotválatlan, alsó nadrág- atlétatrikó együttest viselő, kissé illuminált férfi, azaz a „borzalmas ember” nyitotta ki, mint utóbb kiderült, egy frusztrált, jobb napokat látott volt munkásőr tiszt.
A Somogyi képek rendezetlenül hevertek szanaszét, miközben elhunyt feleségét szidalmazta, addig az alkotásokat is keresetlen, becsmérlő szavakkal „méltatta”. Egyik kezébe láncfűrészt ragadott, hogy befejezze egy kép éppen megkezdett szétvágását. A nagy vásznon a megfeszített és a feltámadott Krisztus volt látható, egymás mellett ábrázolva. Döbbenetes alkotás, Győző korai, az avantgárd korszakából származó festménye. A fűrész nem bírt a vászonnal, Miklós kiragadta a szinte dühöngő ember kezéből a képet. Gyorsan megalkudott erre és még néhány további képre és a kijárat felé vette az irányt.
Az eladó még utána szólt: „Magamra rántok valamit, aztán lemegyek a haverokhoz a kocsmába, az árból telik egy jó kis áldomásra!”
A Júdás pénzből. Krisztus itt is elárultatott, de ismét feltámadott a falainkon.