UTÓPIA ÉS DISZTÓPIA
A szürrealizmus a Műgyűjtök Klubja gyűjteményeiben
Kiállítás a Bodó Galéria és Aukciósházban: 2024.március 8-17.
Megnyitó: 2024.március 7.én 18 órakor
A Műgyűjtők Klubja már a negyedik közös kiállításon enged betekintést a gyűjteményekbe a témához válogatott műveken keresztül a nagyközönség számára. Komoly, gyakran szárnyaló ötletekben sem fukarkodó vita, beszélgetés során forrott ki az a tematika, amelyet a válogatás középpontjába helyeztünk. Ismét adódott egy nemzetközileg is rendkívül jelentős évforduló – a szürrealista művészeti irányzat száz évvel ezelőtt jelent meg a kulturális szcénában. A kiállítás megtekintéséhez és az album forgatásához szeretnének közreadni néhány gondolatot, melyek alapján a gyűjtők kollekcióikat áttekintve válogatták ki a szürrealizmus jegyeit hordozó alkotásokat.
A Hradszki Gyűjteményben a kezdetek óta jelen van a szürreális és groteszk ábrázolást hordozó alkotások. Aktív gyűjtése az európai iskolával kezdődött, amire nagyon is jellemző ez a látásmód, majd a később vásárolt figurális képeknél az egyik kedvenc témává vált. Majd disztópikus hangulatú képek következtek, közöttük megtalálhatóak a fiatal, közép és idősebb művészgenerációk munkái is, például Rózsa Luca Sára, Kárándi Mónika, Kis Endre, Csató József illetve Szurcsik József.
320fok Gyűjtemény tulajdonosa szerint a gyűjtő a jelenleginél rosszabb világ vízióját érzékeli (disztópia) naponta. Miközben a jövőben jóval fejlettebb szintre vágyik, álmodik (utópia).
Így – a maga módján – nem valószerűtlen (irreális) a valóság feletti, azaz a szürreális bemutatása. Ez is a műgyűjtő reális feladata.
A Kacsuk Gyűjteményből El Kazovszkij megrázó hangulatú képeit és Orr Máté „Fehér zoknik” alkotását lehet leginkább kiemelni a szürrealista jegyek markáns megjelenése szempontjából. Orr Máté alkotása követi talán leginkább Magritte által képviselt irányzatot.
Kozák-Stomp Gyűjtemény válogatása Bukta Imre alkotásainak bemutatására koncentrált. Kovács Nimród Gyűjteményben a szürrealista világból ef Zámbó Öcsi áll a gyűjtőhöz legközelebb, nemcsak mint kiváló művész, de mint régi jó barát, egykori osztálytárs is. Emellett még Ivánka László Karmestere, Verebics Ági, a vadászati világkiállítás ellen tiltakozó önarcképe, a Szurcsik Jozsef szürrealista önarcképe és a Szabó Menyus önarckép szobra is a kedvencek közé tartoznak. A Nóra Gyűjtemény egyik legfontosabb művésze Keresztes Zsófia. A most kiállított kép alkotásakor (Untitled, 2023) a művésznő várandós volt. A megfelelni vágyásról szól mind anyaként mind pedig művészként. Zsófi a kiállított „Lost and Found” szobrát az eddigi legfontosabb művének tartja. Kiállításra került a Velencei Bienállén.
A Pauker Collection tulajdonosát a szürrealizmus nagy
klasszikusai közül Joan Miró gyermeki játékossága, valamint
René Magritte letisztultsága vonzotta. Dali elfolyó óráinak elvont képi világa izgatta ugyan, de mégsem szerette mindaddig, amíg élete párja Vértes Gábor „Zsiráfnyakú nő”-jével meg nem lepte.
A Völgyi- Skonda Gyűjtemény tulajdonosai igazából először Bécsben, egy átfogó René Magritte kiállításon találkozott jó néhány évvel ezelőtt a szürrealizmus jegyében készült alkotásokkal Ezt követően nyitott szemmel rátaláltak a magyar kortárs szcénában azokra az alkotókra, akik a mai kor szellemiségébe ültették át műveikbe a korai szürrealizmus jegyeit. Ezek közül válogatva gyűjteményükből Gál József, Regős István és Szurcsik József alkotásait teszik közzé a kiállításon és az albumban.
A Műgyűjtők Klubja tagjai remélik, hogy a bemutatott válogatással felkeltik érdeklődésüket és ráirányítják figyelmüket erre a korokat átívelő irányzatra, a szürrealizmusra.