Petpalackok és rakéták – A klímacsúcs margójára –

Petpalackok és rakéták –	A klímacsúcs margójára –

Vidd vissza a petpalackokat! Gyűjts szelektíven! Járj biciklivel, gyalog! Vedd fel a pulcsit és tekerd le a fűtést! Vágd le a teheneket, hús helyett egyél bogarakat, magvakat és mindenféle műkészítményt! És sorolhatnám a sok felhívást, ajánlást, melyek hamarosan diktátumok lesznek. Azért, hogy megmentsük a bolygónkat, állítólag… Már mint mi, hétköznapi emberek. Akik tehetetlenek vagyunk a világpolitikai hatalmi játszmák, a háborúk megakadályozásában.

A frontvonalakon emberek milliói az áldozatok, ha csak a múlt század háborúit nézzük, de napjainkban is mintegy 110 háborús konfliktus zajlik a világban.

A klímacsúcsról érkező híradásokban viszonylag keveset hallunk a brutális háborúk „csendes áldozatairól”, a természeti környezet, annak súlyos, több esetben visszafordíthatatlan pusztításáról, ami hosszú távon, akár több nemzedékre is befolyásolja a környezet állapotát, a lakosság életminőségét és egészségét.

Általános megközelítésben is könnyen belátható, hogy a fegyverkezés nemcsak az emberre káros. A háború és általában a fegyverkezés sokrétű és sokáig fennálló negatív hatással van a környezetre. A környezeti-természeti károk már a fegyveres konfliktusok, háborúk előtt is keletkeznek a hadiipar nagyon intenzív erőforrás- és energiafogyasztásával, valamint a katonai kiképzés, a hadgyakorlatok, a fegyverek tesztelése során. De ebben iszonytató sok pénz van, rengeteg profit, geopolitikai és világgazdasági érdek, ezek mellett „eltörpül a környezetünk károsodása, az emberek pusztulása”…

Egyszerűbb a szegény teheneket, sőt manapság a már sok pelenkát használó csecsemőket okolni. Ők csak csendben eltűnnek, vagy meg sem születnek…

A lelkileg manipulált klíma harcos fiatalok inkább fordulnak a kulturális örökségeink rombolásához, ahelyett, hogy a háborúk megállítását követelnék. A hetvenes évek hippi generációja még ilyen jelszavakkal tüntetett: „Make love, not war!”

Már megjelentek elemzések az ukrajnai háború első évében keletkező környezet károsításáról. A levegőben 708.000 tonna olaj, olajszármazék és gáz került elégetésre,56 ezer tonna kibocsátás a légkörbe a megsemmisült eszközök révén, 119,1 millió tonna CO2 kibocsátás történt a háború miatti. Ez megfelelt Belgium éves, Magyarország két éves kibocsátásának. Brutálisak a mezőgazdasági hatások. Ukrajna  mezőgazdasági területei nem csak az egész országot,de további400 millió embert táplál a világon. Európa mezőgazdasági területeinek 19%-a Ukrajnában található. A háború miatt azonban eddig 183,2 ezer hektár terület égett le, benne nem csak erdők, de termőterületek is.
Az összes mezőgazdasági terület 30%-át aknásították el (naponta átlag 37.000 gránát robban fel Ukrajnában).

A nemzetközi jog szerint a környezet iránti törődést kell mutatni még az ellenségeskedések során is, és annak maradandó károsodása háborús bűn.

És hol vannak a világ politikusainak felelőssége, akik megakadályozhatnák, megállíthatnák az embert és környezetet pusztító háborúkat?

Ezeknek a kérdéseknek kellene  a klímacsúcs fókuszában lennie.

 

Hirlevél feliratkozás

Ha nem akarsz lemaradni a friss posztokról,
akkor iratkozz fel itt!

.